Rózsikánál évekig semmi baj nem volt, míg végig nem döngölt rajta a parapszichológia. Ez egy esõs õszi napon történt, amikor a könyvesboltból zárás elõtt két perccel – tévedésbõl - a gyerek szolfézskönyve helyett a "Sir mögött is zajos az élet" c. könyvet cipelte haza.
A gyerek másnap egyest kapott, õ meg elindult a megvilágosodás útján. Az utóbbi években úgy megdrágultak a könyvek, hogy a tudás nem tudott özönként beépülni Rózsika lelkébe.
Rózsika, aki eddig pontosan tudta mi a különbség nõ és férfi között, hirtelen elkezdett test nélküli egységes tudattalanról beszélni. Megtudta, hogy ez a lelkét körülvevõ 75 kg-os idombõ csomag nem arra szolgál amire õ ezt eddig használta.
- Ez, akár - gyakorlással persze mert rögtön nem fog sikerülni - el is hagyható, tudatunkkal az molekuláira bontható és a világ másik felén materializálható. Így jelenhet meg õ, Rózsika egy idõben két helyen. Ördögi mosollyal az arcán, azonnal elkezdte a leirt gyakorlatsort.
Testelhagyás címén döbbenetes mennyiséget kezdett aludni a relaxációs meditációk következtében. Letompított érzékkel szemlélte a hirtelen magukra hagyott gyermekei tombolását.
Már pontosan tudta: nem itt a lényeg.
Õ LÁTÓ LESZ! Tudta ennek útjai vannak. Az egyik, ha belevág egy gömbvillám. Ezt annyira nem akarta, így a lassabb utat választotta.
Elsõ lépésként beiratkozott egy Silva-tanfolyamra, hogy megtanulja miként tudhatná eddig nem használt agyféltekéjével férjét átprogramozni. Éjjel, amikor kihámozta a Gamma és Delta szint közül Gézát, kifordult szemekkel felszólította Géza szívét a szerelemre és tudatát a helyes útra. Már tudta, hogy úrrá lett szervei mûködése felett, sõt a Géza szervei felett is! Már úgy érezte, hogy a kutyával is szinkronban van. Az operáció nélküli mûtétekre egyelõre még nem vállalkozott, de íriszdiagnosztika segítségével bármikor megmondta kinek mi a baja. A gyereket egy ízben perforált vakbélgyulladással vitette kórházba és csak azért nem mûtötték szerinte, mert nem a szemébe, hanem a torkába néztek.
Egyik nap egy ingával tért haza és feldúlt arccal himbálva kezében, fel-le rohangált az árak körül.
- Géza! A lakást azonnal eladjuk! Vízér van alattunk.
- Dehogy is pintyõkém, csak egy fogtechnikus - válaszolta rémült arccal Rózsika vehemenciáját 15 éve ismerõ férj. Pontosan tudta - MESE NINCS, ha itt a vízér, õk mennek.
A "járt úton" nemesedõ lelkû Rózsika kompromisszumokra is hajlandó volt. Elég ha a törésvonalakat kikerülve átrendezik az ágyakat. Miután az inga feketén-fehéren megmondta, hogy a hálószobák alkalmatlanok emberi tartózkodásra, azokat vendégszobának tartotta fenn. Gézát a kedvezõtlen földsugárzásról óvva a konyhaajtóba fektette É-D irányban. A legkedvezõbb az volt, ha Gézának a stelázsi alá polcolja a fejét.
A gyerekeknek csináltatott egy piramidot az ágyak fölé, hogy álmukban energiával töltõdjenek és ezt az építményt az ágyakkal együtt a nappali közepén állította fel. Magának egy összecsukható kempingágyat vett, amit esetenként - attól függõen, hogy a magányos meditációt, vagy Géza lábszagát helyezte elõbbre - hol a konyhában, hol az elõszobában állított fel.
Bár a földsugárzástól sikerült megmentenie a családot, de érezte, még mindig nagyon sokat tehet értük. A lélek csak a megtisztult testben talál nyugalmat. Vegetáriánusnak kell lenniük.
ÕK MÁTÓL KEZDVE MÉREGTELENÍTENEK.
A spájzból kihajigálta a maradék füstölt sonkát és több mázsa korpát, lisztet, zabpelyhet vásárolt.
A gyerekeket kivette a napközibõl, mert nem tûrhette, hogy ott tovább mérgezzék õket.
De mit ér a fehérjék puszta elhagyása a gyógyteák áldásos hatása nélkül? Így a gabonák mellé beköltözött Isten Patikája is.
(Már nemcsak a molypilléktõl fuldoklott Géza, de a büdöstõl is.)
Különben sem léteztek már ételek a család szókincsében. Tápegységek, ásványi anyagok és vitaminok vették át a helyüket. No meg az élesztõ.
- Géza, ideje, hogy kinövesszük a hajadat! - szólt egyik reggel Rózsika, és menten beletömött 10 dkg étkezési élesztõt urába. Miután Géza már 10 éve csontkopasz volt, így reményteli harsány böfögésekkel tûrte a D-vitamin ilyen irányú adagolását.
Penetráns utóizét szódabikarbónával enyhítgetve, órákat nézte magát a tükörben.
Érdekes kémiai folyamat zajlott le az erjedés alatt!
A szomszéd hetente háromszor hívta ki a duguláselhárítókat, mígnem azok egy hónap múlva rabattot adtak a kiszállásokhoz.
Rózsika egy újabb szellemi forrástól vezérelve észrevette, hogy Géza talpán kiütött a húgysav. Azon nyomban elrángatta egy talpmasszázs szalonba, ami egy fél éve privatizált trafik álmennyezetén mûködött. Az alsó szinten NON-STOP KÕFARAGÓT nyitott a férj, az emeleten IROCSKA látta el a betegeket. A masszõrnõ még két éve a tanárképzõ fõiskola orosz tanszékét vezette és nem olyan rég komoly döntés elõtt állt. Vagy a faluturizmust választja, vagy a masszírozó szalont. (Õ a férjét választotta, és maradt.)
Irocska alkatilag is alkalmasabb volt masszírozni, mint a romantikára. 90 kilóját és összes keservét latba vetve akkorákat préselt Géza talpain, hogy valóban kinyomta a húgysavat belõle.
A Jóisten is láthatta, hogy hová tart Géza? Egyenest a megvilágosodás felé. Csupán Rózsika volt még valahogy elégedetlen. Még semmit nem tettek az aktív egészségért. Valami harci sportot kellene választaniuk.
Miután Gézának már jártányi ereje sem maradt és szó szerint vért pisilt Irocska erõlködésétõl, bevallotta hitvesének, ha ez még egy ötlettel elõáll, õ megfojtja. Ezt olyan nyugodtan és megfontoltan mondta, hogy Rózsika lelke kán-kánt járt örömében. Hiszen ez a Géza már olyan visszafogott, mint egy tibeti guru. (Mindenesetre nem feszegette többet a TEAK-WAN-DO-t.)
Így azután talpain állottvizes borogatással maga mögött hagyva urát, tovább járta Rózsika a sors által csak keveseknek megengedett utat.
Egyenest bele a tudásba.
Keresett magának egy hipnoterapeutát, hogy közösen hajtsanak végre regresszív hipnózist.
Ez volt élete legnagyobb élménye!
Az elsõ regressziós kezelés után megtudta, hogy elõzõ életében õ volt Madame Curie.
A második alatt kiderült, hogy egy barcelonai csodaszép táncosnõ volt az
0-as években (91-61-91 mérettel) és nõsége alig pár éve alatt 76 férfi ölte meg magát érte, Bikával.
Végre teljessé vált a kép! Õ mindig érezte, (mi az, hogy értette - TUDTA), hogy õ rendkívüli.
A fejlõdés lám milyen szépen ível felfelé sok életen át. Elõször a világszépe - majd a világ esze - végül õ: RÓZSIKA.
Nem lehetett vele bírni. Megszületett a kerület királynõje. Egyet nem tudott csupán. Nem derült ki számára, mi volt elõzõ életeinek nagy bûne, amiért karmaként megkapta Gézát. Ezt az otromba, kopasz tenyészmént, ezt a félhülyét, aki minden 20 év körüli férfifaló vámpírt megbámul, akiknek még egy valamire való regressziós múltjuk sincs.
Még aznap lebontotta a stelázsit, és kivágta alóla Gézát.
A gyerekek elhelyezését nem a bíróság, hanem egy pecsenyesütõ döntötte el, ahova a gyerekeket apjuk meghívta, - még az ajtóban állva – bõröndökkel a kezében.
Rózsika végre szabad lett! Szabad a családtól, szabad a mérgektõl, szabad a munkától – ugyanis a hivatali leépítések alkalmából elsõk közt rúgták ki.
Boldog volt. Õ végigjárta a göröngyös utat.
Már közel az IGAZSÁG!
Csak azt nem tudta, hogy a hirtelen rászakadt IDÕT mivel töltse ki, ami embertársai - mi társai? -, testvérei! javát szolgálja, hasznára válik.
És ekkor álmában megjelent elõtte egy JÓS-IRODA. Óriási bagolyneon villogtatta szemeit a bejárat felett. Magnó játszotta a huhogást a bagoly alá. Automatavezérlésû fekete lepedõk csukódtak-nyitódtak öt másodpercenként.
Frenetikus hatás: ott ült õ, talpig csillogó feketében, mint Mesternõ-Istennõ 70 füstölõ és a nappali közepén kártyával, gömbbel-zaccal.
A Planetáriumból 10 percenként érkeztek a telefaxok a csillagok állásáról. Alig gyõzte nõvérei, fivérei kígyózó sorát és kíváncsiságát kielégíteni.
Végülis szárnyat kapott a hír: megszületett a legnagyobb parafenomén.
Uri Geller neki adta összes megoldhatatlannak tûnõ esetét, és visszavonult egy kibucba kapálni.
Német turistairodák utakat szerveztek az õ áldásos kezének gyógyító erejéért.
Mikor felébredt, már tudta - több százéves feladata bevégeztetett; és élete hátralévõ részében türelmesen várta a NIRVÁNÁT
/Dr. Csertán Zsuzsa/
Rózsika, aki eddig pontosan tudta mi a különbség nõ és férfi között, hirtelen elkezdett test nélküli egységes tudattalanról beszélni. Megtudta, hogy ez a lelkét körülvevõ 75 kg-os idombõ csomag nem arra szolgál amire õ ezt eddig használta.
- Ez, akár - gyakorlással persze mert rögtön nem fog sikerülni - el is hagyható, tudatunkkal az molekuláira bontható és a világ másik felén materializálható. Így jelenhet meg õ, Rózsika egy idõben két helyen. Ördögi mosollyal az arcán, azonnal elkezdte a leirt gyakorlatsort.
Testelhagyás címén döbbenetes mennyiséget kezdett aludni a relaxációs meditációk következtében. Letompított érzékkel szemlélte a hirtelen magukra hagyott gyermekei tombolását.
Már pontosan tudta: nem itt a lényeg.
Õ LÁTÓ LESZ! Tudta ennek útjai vannak. Az egyik, ha belevág egy gömbvillám. Ezt annyira nem akarta, így a lassabb utat választotta.
Elsõ lépésként beiratkozott egy Silva-tanfolyamra, hogy megtanulja miként tudhatná eddig nem használt agyféltekéjével férjét átprogramozni. Éjjel, amikor kihámozta a Gamma és Delta szint közül Gézát, kifordult szemekkel felszólította Géza szívét a szerelemre és tudatát a helyes útra. Már tudta, hogy úrrá lett szervei mûködése felett, sõt a Géza szervei felett is! Már úgy érezte, hogy a kutyával is szinkronban van. Az operáció nélküli mûtétekre egyelõre még nem vállalkozott, de íriszdiagnosztika segítségével bármikor megmondta kinek mi a baja. A gyereket egy ízben perforált vakbélgyulladással vitette kórházba és csak azért nem mûtötték szerinte, mert nem a szemébe, hanem a torkába néztek.
Egyik nap egy ingával tért haza és feldúlt arccal himbálva kezében, fel-le rohangált az árak körül.
- Géza! A lakást azonnal eladjuk! Vízér van alattunk.
- Dehogy is pintyõkém, csak egy fogtechnikus - válaszolta rémült arccal Rózsika vehemenciáját 15 éve ismerõ férj. Pontosan tudta - MESE NINCS, ha itt a vízér, õk mennek.
A "járt úton" nemesedõ lelkû Rózsika kompromisszumokra is hajlandó volt. Elég ha a törésvonalakat kikerülve átrendezik az ágyakat. Miután az inga feketén-fehéren megmondta, hogy a hálószobák alkalmatlanok emberi tartózkodásra, azokat vendégszobának tartotta fenn. Gézát a kedvezõtlen földsugárzásról óvva a konyhaajtóba fektette É-D irányban. A legkedvezõbb az volt, ha Gézának a stelázsi alá polcolja a fejét.
A gyerekeknek csináltatott egy piramidot az ágyak fölé, hogy álmukban energiával töltõdjenek és ezt az építményt az ágyakkal együtt a nappali közepén állította fel. Magának egy összecsukható kempingágyat vett, amit esetenként - attól függõen, hogy a magányos meditációt, vagy Géza lábszagát helyezte elõbbre - hol a konyhában, hol az elõszobában állított fel.
Bár a földsugárzástól sikerült megmentenie a családot, de érezte, még mindig nagyon sokat tehet értük. A lélek csak a megtisztult testben talál nyugalmat. Vegetáriánusnak kell lenniük.
ÕK MÁTÓL KEZDVE MÉREGTELENÍTENEK.
A spájzból kihajigálta a maradék füstölt sonkát és több mázsa korpát, lisztet, zabpelyhet vásárolt.
A gyerekeket kivette a napközibõl, mert nem tûrhette, hogy ott tovább mérgezzék õket.
De mit ér a fehérjék puszta elhagyása a gyógyteák áldásos hatása nélkül? Így a gabonák mellé beköltözött Isten Patikája is.
(Már nemcsak a molypilléktõl fuldoklott Géza, de a büdöstõl is.)
Különben sem léteztek már ételek a család szókincsében. Tápegységek, ásványi anyagok és vitaminok vették át a helyüket. No meg az élesztõ.
- Géza, ideje, hogy kinövesszük a hajadat! - szólt egyik reggel Rózsika, és menten beletömött 10 dkg étkezési élesztõt urába. Miután Géza már 10 éve csontkopasz volt, így reményteli harsány böfögésekkel tûrte a D-vitamin ilyen irányú adagolását.
Penetráns utóizét szódabikarbónával enyhítgetve, órákat nézte magát a tükörben.
Érdekes kémiai folyamat zajlott le az erjedés alatt!
A szomszéd hetente háromszor hívta ki a duguláselhárítókat, mígnem azok egy hónap múlva rabattot adtak a kiszállásokhoz.
Rózsika egy újabb szellemi forrástól vezérelve észrevette, hogy Géza talpán kiütött a húgysav. Azon nyomban elrángatta egy talpmasszázs szalonba, ami egy fél éve privatizált trafik álmennyezetén mûködött. Az alsó szinten NON-STOP KÕFARAGÓT nyitott a férj, az emeleten IROCSKA látta el a betegeket. A masszõrnõ még két éve a tanárképzõ fõiskola orosz tanszékét vezette és nem olyan rég komoly döntés elõtt állt. Vagy a faluturizmust választja, vagy a masszírozó szalont. (Õ a férjét választotta, és maradt.)
Irocska alkatilag is alkalmasabb volt masszírozni, mint a romantikára. 90 kilóját és összes keservét latba vetve akkorákat préselt Géza talpain, hogy valóban kinyomta a húgysavat belõle.
A Jóisten is láthatta, hogy hová tart Géza? Egyenest a megvilágosodás felé. Csupán Rózsika volt még valahogy elégedetlen. Még semmit nem tettek az aktív egészségért. Valami harci sportot kellene választaniuk.
Miután Gézának már jártányi ereje sem maradt és szó szerint vért pisilt Irocska erõlködésétõl, bevallotta hitvesének, ha ez még egy ötlettel elõáll, õ megfojtja. Ezt olyan nyugodtan és megfontoltan mondta, hogy Rózsika lelke kán-kánt járt örömében. Hiszen ez a Géza már olyan visszafogott, mint egy tibeti guru. (Mindenesetre nem feszegette többet a TEAK-WAN-DO-t.)
Így azután talpain állottvizes borogatással maga mögött hagyva urát, tovább járta Rózsika a sors által csak keveseknek megengedett utat.
Egyenest bele a tudásba.
Keresett magának egy hipnoterapeutát, hogy közösen hajtsanak végre regresszív hipnózist.
Ez volt élete legnagyobb élménye!
Az elsõ regressziós kezelés után megtudta, hogy elõzõ életében õ volt Madame Curie.
A második alatt kiderült, hogy egy barcelonai csodaszép táncosnõ volt az
0-as években (91-61-91 mérettel) és nõsége alig pár éve alatt 76 férfi ölte meg magát érte, Bikával. Végre teljessé vált a kép! Õ mindig érezte, (mi az, hogy értette - TUDTA), hogy õ rendkívüli.
A fejlõdés lám milyen szépen ível felfelé sok életen át. Elõször a világszépe - majd a világ esze - végül õ: RÓZSIKA.
Nem lehetett vele bírni. Megszületett a kerület királynõje. Egyet nem tudott csupán. Nem derült ki számára, mi volt elõzõ életeinek nagy bûne, amiért karmaként megkapta Gézát. Ezt az otromba, kopasz tenyészmént, ezt a félhülyét, aki minden 20 év körüli férfifaló vámpírt megbámul, akiknek még egy valamire való regressziós múltjuk sincs.
Még aznap lebontotta a stelázsit, és kivágta alóla Gézát.
A gyerekek elhelyezését nem a bíróság, hanem egy pecsenyesütõ döntötte el, ahova a gyerekeket apjuk meghívta, - még az ajtóban állva – bõröndökkel a kezében.
Rózsika végre szabad lett! Szabad a családtól, szabad a mérgektõl, szabad a munkától – ugyanis a hivatali leépítések alkalmából elsõk közt rúgták ki.
Boldog volt. Õ végigjárta a göröngyös utat.
Már közel az IGAZSÁG!
Csak azt nem tudta, hogy a hirtelen rászakadt IDÕT mivel töltse ki, ami embertársai - mi társai? -, testvérei! javát szolgálja, hasznára válik.
És ekkor álmában megjelent elõtte egy JÓS-IRODA. Óriási bagolyneon villogtatta szemeit a bejárat felett. Magnó játszotta a huhogást a bagoly alá. Automatavezérlésû fekete lepedõk csukódtak-nyitódtak öt másodpercenként.
Frenetikus hatás: ott ült õ, talpig csillogó feketében, mint Mesternõ-Istennõ 70 füstölõ és a nappali közepén kártyával, gömbbel-zaccal.
A Planetáriumból 10 percenként érkeztek a telefaxok a csillagok állásáról. Alig gyõzte nõvérei, fivérei kígyózó sorát és kíváncsiságát kielégíteni.
Végülis szárnyat kapott a hír: megszületett a legnagyobb parafenomén.
Uri Geller neki adta összes megoldhatatlannak tûnõ esetét, és visszavonult egy kibucba kapálni.
Német turistairodák utakat szerveztek az õ áldásos kezének gyógyító erejéért.
Mikor felébredt, már tudta - több százéves feladata bevégeztetett; és élete hátralévõ részében türelmesen várta a NIRVÁNÁT
/Dr. Csertán Zsuzsa/
| < Előző | Következő > |
|---|