Ha az ászanákat már elsajátította az önmaga fölött uralkodó, megfelelõ és mértékletes táplálékot fogyasztó jógi, akkor a mester által tanított módon végezzen pránájáma-gyakorlatokat.(26) || 1 || Ha mozog a lélegzet, az elme is mozog, ha mozdulatlan, az elme is mozdulatlanná válik. Hogy a jógi szilárddá váljon, hajtsa a lélegzetet uralma alá. || 2 || Amíg a lélegzet a testben van, addig életnek hívják. A halál a lélegzet távozása, ezért a lélegzetet hajtsa uralma alá. || 3 || Ha a nádík szennyezõdésekkel telítettek, a levegõ semmiképpen sem haladhat középen.(27) Hogyan lehetséges így az unmaní-állapot, hogyan jöhet létre siker? || 4 || Amikor a nádík szennyezõdésekkel teli egész köre megtisztul, csupán akkor válik képessé a jógi a lélegzet összefogására. || 5 || Ezért végezzen rendszeresen pránájámát, szattvikus elmével,(28) hogy kitisztuljanak a szusumná-nádíban lévõ szennyezõdések. || 6 ||
 |
A jógi padma-ászanában ülve lélegezzen be a bal orrlyukon. Tartsa benn a levegõt, amíg tudja, aztán lélegezzen ki a jobb orrlyukon. || 7 ||
A levegõt a jobb orrlyukon beszívva, töltse meg lassan a hasat. Aztán csináljon szabályszerûen kumbhakát,(29) és lélegezzen ki a bal orrlyukon. || 8 ||
Ha a levegõt a bal orrlyukon (idá) keresztül szívja be, tartsa benn, majd fújja ki a másikon. Ezután a levegõt a jobb (pingalá) orrlyukon beszívva tartsa benn, majd eressze ki a bal oldalin. Reggel, délben, este és éjfélkor csináljon kumbhakákat, amíg el nem ér fokozatosan négyszer nyolcvanig egy nap. || 11 ||
|
A kezdeti [kumbhakánál] verejtékezni kezd, a középsõnél remegni, a végsõben pedig szilárddá válik. Ekkor rögzítse a lélegzetet. || 12 ||
Az erõfeszítéstõl keletkezõ verejtékkel dörzsölje be a testét. Ezáltal a test erõssé és frissé válik. || 13 ||
A gyakorlás kezdeti szakaszában tejbõl és tisztított vajból álló étkezés ajánlott. Késõbb, mikor már biztossá vált a gyakorlásban, nem kell ilyen szabályokhoz tartania magát. || 14 ||
Ahogy az oroszlán, az elefánt és a tigris is csak lassacskán szelídíthetõ meg, ugyanúgy kell bánni a lélegzettel is, máskülönben elpusztítja a gyakorlót. || 15 ||
A pránájáma helyes gyakorlásával az összes betegség eltûnik, helytelen gyakorlással mindenféle betegség keletkezik. || 16 ||
Csuklás, asztma, köhögés, fej-, fül- és szemfájás és más különféle betegségek keletkeznek a légzés összezavarása miatt. || 17 ||
Az elõírt módon eressze ki a levegõt, helyesen szívja be, valamint megfelelõen tartsa benn. Ily módon ér el sikert. || 18 ||
Amikor pedig a nádík megtisztulnak, ennek külsõ jelei lesznek: a test karcsúvá válik és szemmel láthatóan megszépül. || 19 ||
A nádík megtisztulásakor a lélegzet tetszés szerinti visszatartható, az emésztés tüze fellobban, a belsõ hang megjelenik és a jógi egészségessé válik. || 20 ||
Aki zsír- és váladékfelesleggel rendelkezik, az elõbb a hat tisztító gyakorlatot hajtsa végre. Az viszont ne végezze el azokat, akinek testnedvei (30) egyensúlyban vannak. || 21 ||
Dhauti (megtisztítás), baszti (alhasi [beöntés]), továbbá néti ([fonal]bevezetés), trátaka (védelmezõ(?)), valamint naulika(?) és kapálabháti (koponya-ragyogás). Ezeket hívják a hat tisztító gyakorlatnak.
|| 22 ||
Ez a hat, testet megtisztító gyakorlat titokban tartandó. Sokféle csodálatos képességet eredményeznek, a legkiválóbb jógik is nagyra tartják õket. || 23 ||
 |
Íme a dhauti:
Négy ujj (31) szélességû, tizenöt könyök (32) hosszúságú benedvesített szövetet a mester által mutatott módon nyeljen le lassan, majd húzza vissza. Ezt hívják dhauti-gyakorlatnak. || 24 || |
 |
Íme a baszti:
Végbélnyílásába csövet helyezve, köldökig érõ vízben az utkata-ászanában (33) ülõ [jógi] hajtson végre [végbél-]összehúzás [általi beszívást]. Ez a vízzel való tisztítás a baszti-gyakorlat. A baszti-gyakorlat révén a hasnyálmirigy-nagyobbodás, a lépbaj, a hastáji betegség, az összes testszélbõl, epébõl és nyálkából eredõ betegség megszûnik. || 27 ||
A vízzel végzett baszti-gyakorlat megnyugosztja a testnedveket, az érzékszerveket és az elmét.
|
 |
Íme a néti:
Egy arasz (34) hosszúságú, alaposan bekent (35) fonalat az orrlyukon keresztül vezessen be, s a szájon át húzza ki. Ezt nevezik a sziddhák nétinek. || 29 || |
 |
Íme a trátaka:
A koncentráló mozdulatlan pillantással nézzen egy pontot, amíg A trátaka megszabadít a szembetegségektõl, az ernyedtség és más bajok gátja. Gondosan titokban tartandó, mint egy kincsesládikó. || 32 || |
 |
Íme a nauli: Elõredöntött vállal a jógi a hasat gyors forgatással, erõteljesen mozgassa jobbra és balra. A sziddhák ezt hívják naulinak. || 33 || A gyenge emésztést felszító, emésztést elõsegítõ szer. Gyógyító hatású, mindig boldogságot okoz és az összes testnedv-betegséget felszárítja. Ez a nauli, a hatha-gyakorlatok koronája. || 34 || |
 |
Íme a kapálabháti: Ha a ki- és belégzés heves, mint a kovácsmester fújtatója, azt kapálabhátinak nevezik. Felszárítja a túl sok nyálkát. || 35 || |
Miután a hat tisztító gyakorlat során a zsírfeleslegtõl, a nyálkától, a testnedv-rendellenességbõl fakadó váladékoktól és más bajoktól megtisztult, végezzen pránájámát. Könnyedén ér el sikert. || 36 ||
"Pusztán a pránájáma-gyakorlatok is felszárítják az összes szennyezõdést" - mondják viszont némely tanítók, és nem javasolnak más gyakorlatokat. || 37 ||
Íme a gadzsakaraní (elefánt-gyakorlat):
Az apána-levegõt fölfelé mozgatva a gyomorba jutott dolgot a jógi kihányja. A nádík körét fokozatosan megismerve ellenõrzése alá vonja. A hathát ismerõk ezt gadzsakaranínak hívják. || 38 ||
Még a harminc isten,(37) Brahmá s a többiek is lélegzet-gyakorlatot folytattak a haláltól való félelmükben. Ezért [a jógi is] összpontosítsa figyelmét a lélegzetre. || 39 ||
Ameddig a lélegzetet a testben visszatartjuk, amíg elménk nem zavart, ameddig tekintetünket a két szemöldök közé rögzítjük, miért is félnénk az elmúlástól? || 40 ||
Amikor a lélegzet megfelelõ megzabolázása révén a nádík köre megtisztul, a levegõ a szusumná bejáratán keresztülhatolva abba könnyûszerrel belép. || 41 ||
Íme a manónmaní (tudatosság nélküli tudat):
Mikor a levegõ a középsõ csatornában halad, létrejön az elme rögzült állapota. Az elme igen szilárdan rögzült állapota a manónmaní. || 42 ||
Ennek megvalósítására a megfelelõ eljárások ismerõi különféle kumbhakákat csinálnak. A különbözõ kumbhaka-gyakorlatok révén a jógi csodás sikert ér el. || 43 ||
Íme a kumbhaka-fajták:
Szúrjabhédana (a nap keresztüldöfése), uddzsájí (gyõzedelmes(?)), szítkárí (sziszegõ), sítalí (hûsítõ), valamint bhasztriká (fújtatós), bhrámarí (zümmögõ), múrccshá (szédítõ), pláviní (lebegõ). Ez a nyolc kumbhaka. || 44 ||
A belégzés végén a dzsálandhara nevû bandhát hajtsa végre. A kumbhaka végén, a kilégzés kezdetén uddijána bandhát kell végezni.(38) || 45 ||
Ha a végbelet, a torkot és a hasat gyorsan összehúzza, a levegõ a brahma-nádíba (39) megy. || 46 ||
Az apánát emelje fel, és vezesse a levegõt a torkban lefelé. A jógi megszabadul az öregségtõl, olyan, mintha tizenhat éves lenne. || 47 ||
Íme a szúrjabhédana:
A jógi vegyen fel kényelmes ülõhelyzetet, és az ászanát végrehajtva szívja be lassan a levegõt a jobb nádín. || 48 ||
Tartsa vissza, míg a hajától a körme hegyéig át nem járja. Aztán igen lassan, a bal nádín keresztül eressze ki a levegõt. || 49 ||
Koponya-tisztító, elpusztítja a testszélbõl fakadó rendellenességeket, féregbaj-elhárító. Újra meg újra végezze a kiváló szúrjabhédanát. || 50 ||
Íme az uddzsájí:
A szájat becsukva, a két nádín keresztül a levegõt lassan szívja be, hogy az hallható és érezhetõ legyen a toroktól a mellkasig. || 51 ||
Az elõbbi módon tartsa benn a levegõt, majd lélegezze ki a bal orrlyukon. Eltünteti a toroklepedéket, s növeli a test tüzét. || 52 ||
Megszünteti a vízkórt, a sipolyt és a testnedvek rendellenességeit. Az uddzsájí nevû kumbhakát a jógi állva és járva is gyakorolhatja. || 53 ||
 |
Íme a szítkárí: Szívja be sziszegve a levegõt résnyire nyitott szájon keresztül, és eressze ki az orrán át. Ekképpen gyakorolva Kámadéva (40) másává válik. || 54 || Jóginíkörökben (41) tisztelik, a teremtést és a teremtés visszavonását véghezviszi. Nem lesz sem éhes, sem szomjas, nem lesz álmos, és nem ernyed el soha. || 55 || Testének valós lényege minden zavartól mentessé válik. Ily módon valóban a földkerekség kiváló jógijává lesz. || 56 ||
|
 |
Íme a sítalí:
A bölcs jógi, szívja be nyelvén a levegõt, és az elõzõkhöz hasonlóan kumbhakát csinálva a két orrlyukon keresztül lassan lélegezzen ki. || 57 || Ez a sítalí nevû kumbhaka elpusztítja a hasnyálmirigy és a lép betegségeibõl fakadó problémákat, a lázat, az epebajt, az éhséget, a szomjat és a mérgeket. || 58 ||
|
Íme a bhasztriká:
Ha mindkét talpat a két combra helyezzük - ez a padma-ászana. Ez elpusztítja az összes bûnt. || 59 ||
Padma-ászanában megfelelõen elhelyezkedve, a nyakat és a hasat azonos síkban tartva a bölcs, száját becsukva, erõteljesen, az orrán keresztül lélegezzen ki. || 60 ||
Úgy, hogy az hallható és érezhetõ legyen a mellkastól és a toroktól a koponyáig, töltekezzen levegõvel erõteljesen a szívlótuszig.(42)
|| 61 ||
Mint korábban, ismét lélegezzen ki és be újra meg újra, pont úgy, ahogy a kovácsmester mûködteti erõteljesen a fújtatót. || 62 ||
Ugyanígy mozgassa odafigyeléssel a testében lévõ levegõt. Ha fáradtságérzet keletkezik a testben, a jobb orrlyukon lélegezzen be. || 63 ||
Ahogy a has megtelik levegõvel, könnyedénfogja be az orrát szorosan, a mutató- és a középsõ ujj használata nélkül. || 64 ||
Ha a kumbhakát megfelelõen végrehajtotta, eressze ki a levegõt a bal orrlyukon.Testszél-, epe- és váladék-eltávolító, növeli a test tüzét. || 65 ||
A Kundalinít gyorsan felébreszti, megtisztít, boldogságot ad, és jótékony. A brahma-nádí bejáratánál lévõ nyálka- és más elzáródásokat elpusztítja. || 66 ||
Ezt a bhasztriká nevû, a testben lévõ három csomót (43) átfúró kumbhakát pedig megfelelõ módon, kiváltképp végezze. || 67 ||
Íme a bhrámarí:
A belégzés erõteljes, hímdongó-hangú, a kilégzés igen lassú, nõsténydongó-hangú. Ekképp gyakorolva, a kiváló jógik elméjében egyfajta örömteli állapot jön létre. || 68 ||
Íme a múrccshá:
A belégzés végén csináljon szoros dzsálandhara-bandhát, és lassan eressze ki a levegõt. Az elme eközbeni boldogító kábulata a múrccshá.
|| 69 ||
Íme a pláviní:
Ha a jógi hasa megtelik belül a szétáradt nemes lélegzettel, még mély vízben is könnyedén felszínen marad, mint a lótuszlevél. || 70 ||
A pránájámát háromrétûnek mondják: kilégzés, belégzés, kumbhaka. A kumbhakát kétrétûnek tekintik: szahitának és kévalának.(44) || 71 ||
Addig gyakorolja a szahitát, amíg sikert nem ér el a kévalában, ami nem más, mint a kilégzés és a belégzés elhagyásával végzett könnyed lélegzetbenntartás. || 72 ||
Akkor nevezik a kévala-kumbhakát pránájámának, amikor kilégzés és belégzés nélkül sikerül végrehajtani. || 73 ||
Nincs semmi nehezen elérhetõ a három világban (45) annak, aki képes kévala-kumbhakával tetszés szerinti lélegzetbenntartásra. || 74 ||
A rádzsa-jóga szintjét is kétségkívül eléri. A kumbhaka révén felébred a Kundaliní. A Kundaliní felébredése által a szusumná szabaddá válik, és a hatha-jóga sikerrel jár. || 75 ||
A hatha nélkül a rádzsa-jóga, a rádzsa-jóga nélkül pedig a hatha nem sikerül, ezért gyakorolja mindkettõt a végsõ eredményig. || 76 ||
A kumbhaka-lélegzetvisszatartás befejeztével tegye üressé elméjét. Ekképp gyakorolva a rádzsa-jóga szint felé halad.
|| 77 ||
Szép alak, karcsúság, ragyogó arc, a belsõ hang megjelenése, igen tiszta szemek, egészség, a férfimag feletti uralom, az emésztõ tûz fellobbanása s a nádík megtisztulása jellemzi a hatha-jógában elért sikert. || 78 ||
Így szól a második tanítás a Hatha-jóga lámpásában.